A szabadság nagyon fontos, nem csak a munkavállalóknak hanem a munkáltatóknak is. Az embernek szüksége van bizonyos időközönként a pihenésre, hogy utána hatékonyan és effektíven tudja elvégezni a feladatait, továbbá a tudatos használatával megelőzhető a kiégés is. De mik is a szabályai a szabadságolásnak?

Elsőnek talán a legfontosabb azt tisztáznunk, hogy mi után jár a szabadság?

Alapvetően a ténylegesen munkában töltött idő után illeti meg a munkavállalót minden naptári évben. Mindazonáltal a törvény tényleges munkavégzés hiányában is munkában töltött – így szabadságra jogosító – időnek minősíti néhány speciális helyzetet, amiről ezen a LINKEN olvashatsz bővebben. 

Milyen mértékben jár a szabadság?

Egyik központi kérdése a szabadságolásnak, hogy pontosan mennyi is jár belőle :) Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, a pótszabadságokat, illetve azok mértékét az alábbi könnyen átlátható táblázat tartalmazza:

Miután létrejött a munkaviszony (és letelt az első három hónap) a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 nap szabadságot legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató.  Főszabály szerint a munkavállalót megillető szabadságot esedékességének évében (azaz a 2016. évi szabadságot 2016-ben) kell kiadni és kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb annak kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.

Természetesen a Munka törvénykönyve számos egyéb ponton rendelkezik még a szabadságolásról, így a pontos ismeretekhez ajánlom az alábbi LINK megtekintését.